Avia benzin, dízel, lpg, gáz ZSONIKO Kft.
 
 

 
 
Termékek

avia benzinkút, benzin, motorolaj, kenőanyag, dízel, gáz
Szolgáltatások

virág, benzinkút, motorolaj, shop
Benzinkutak

avia benzinkút, benzin, motorolaj, lpg, gáz, dízel
Üzleti ügyfeleknek

benzinkút, motorolaj, kenőanyag, lpg, dízel


Cserepes virág, koszorú, csokor

Büdöske (Tagetes patula)

A büdöske vagy bársonyvirág a őszirózsafélék családjába tartozó őszirózsaformák alcsalád (Asteroideae) egyik nemzetsége mintegy húsz fajjal. Népi nevei borsola, bársonyvirág, büdös rózsa – ez utóbbi erős szagára utal. Egynyári növény.

Eredeti élőhelyük:
Amerika melegebb részeiről (pl. Mexikó) származik, de kerti virágként a világ nagy részén elterjedt. Európába már a 16. század közepén (1535 után, de 1560 előtt) áthozták. A 18. századra általánosan elterjedt a magyar kertekben, bár az előkelők erős szaga miatt közönségesnek bélyegezték és mérgezőnek tartották.

Elhelyezésük:
Napos, félárnyékos helyeket kedveli leginkább.

Öntözés:
A teljes nyári virágzási idő alatt bőségesen öntözzük.

Ápolás
A vásárolt vagy kinevelt palántákat 20, 25 cm távolságra ültessük.
Az elvirágzott szirmokat el kell távolítani, hogy a további virágzást segítse.

Virágzási idő
Júliustól októberig

Szaporítás
Magvakkal januártól márciusig 18 oC-os talajhőmérsékleten.

Megjegyzés
A bársonyvirág vegyes színekben mutat szépen vagy kék virágokkal kombinálva. Nagyon jól harmonizál a paradicsommal.

Virágszirmaival gyógyteákat, salátákat, köreteket ízesíthetünk. A sáfrányt is helyettesíthetjük vele, és van citrom zamatú változata is.
Összevágott szirmait rizshez, liszthez keverve és levesekbe is ajánlják.
Figyelmeztetés! A növény olyan anyagokat tartalmaz, ami fény hatására bőrirritációt (Photodermatitis) okozhat.





Paprikavirág (Salvia splendens)

Régóta ismert és népszerű egynyári növény a paprikavirág. A klasszikus piros virágú növényen kívül napjainkban sokféle színben kapható. Fellevelei is színesek és tartósak, virágai néhány napig láthatók.

Eredeti élőhelyük:
Őshazája a Földközi tenger vidéke.

Elhelyezésük:
A közvetlen napfény megfelelő a paprikavirág számára, ill. félárnyékban is szépen fejlődik. Utóbbi elhelyezésnél valamivel kevesebb virágot fejleszt, de azok tartósabbak lehetnek.

Öntözés:
Vízigénye közepes. Kis cserépben hamar kiszárad, de nagyobb kaspóban vagy kertben kiültetve ritkábban kell öntözni. Kedveli a közepesen magas páratartalmú környezetet. Könnyen tartható növény. Ha földje túl száraz, a növény levelei lelógnak.

Ápolás
Tápanyagigénye viszonylag magas, rendszeres tápoldatozás mellett fejlődik és többet virágzik. Jól mutat balkon összeültetésekben, dézsákban vagy kerti növényként. Ha elhanyagoljuk, rögtön látható a növényen! Ha kevés virágot fejleszt vagy levelei sárgulnak, tápanyaghiányban szenved.

Virágzási idő
Folyamatosan virágzik. Kezdetben a növény közepéből tör elő fellevele és virága, virágzás után a növény oldalsó ágai is virágba borulnak. Így egész nyáron át virágzik és bokrosodik.

Szaporítás
Szaporítani megvetéssel tudjuk, kellés után kb. 3-4 hét múlva már cserepezhetjük is a kis növényeket. Fontos hogy mielőtt kiültetjük, a végleges helyére előtte a virágágyás talaját jól locsoljuk, be hogy ne száraz talajba ültessük a növényeket. 1 nm.-re kb. 25 növényt számolhatunk, nagy színfoltok kialakítására ideális növény.





Mézvirág Lobularia maritima)

Mézvirág, más néven illatos ternye

Eredeti élőhelyük:
A mézvirág jellegzetes illatáról kapta nevét. Szegélyek és balkonládák gyakori díszítőeleme. Egynyári szegély vagy szőnyegnövény.
Finom rajzolatú levelek és rózsaszín, bíborvörös vagy fehér virágok sűrű mézillatú szőnyeget alkotnak, melyek vonzzák a lepkéket és a méheket.
Az alacsony növésű terebélyes párnákat alkotó illatos ternye kiválóan alkalmas ágyások szegélyezésére és talajtakarásra.
Ágyásban dús hatást kelt anélkül, hogy elnyomná a magasabb növényeket.
Ültessük rózsák alá, vagy évelők, bokrok közé, illetve hagymás növények társaságába.
Ha a virágágyásokat illatos ternyével szegélyezzük, harmonikus átmenetet képezünk az ágyások és más virágok, a gyepes területek vagy a terasz között. Kövek vagy sziklák közé, sziklakertbe, út vagy kőfal réseibe is telepíthetjük.
Ha elsődleges szempont az illata, akkor virágládába az ablakba, akasztós virágkosárba is ültethetjük.
Mivel gyorsan nő és indul virágzásnak, az illatos ternye vagy mézvirág kiválóan alkalmas talajtakarónak, de szépen mutat sziklakertbe vagy a virágágyba szegélynövénynek egyaránt.

Elhelyezésük:
Szabadföldi magvetésnél szakaszosan vessük magját, végleges helyére., majd 15 cm távolságra ritkítsuk a töveket. Vetéstől függően júniustól szeptemberig virágzik. Ha visszametszük, másodvirágzik.

Öntözés:
Mérsékelten kedveli a vizet, Nyirkos talajon számíthatunk a gyökér- vagy szártőrothadás kialakulására. A betegség tünetei: elsárgult, elhalt növényi részek. Távolítsuk el a fertőzött példányokat, javítsuk a talaj vízáteresztő képességét, csökkentsük az öntözővíz mennyiségét.

Ápolás
Elvirágzás után vágjuk vissza a növényt felére, hogy serkentsük a bimbóképződést. Magjait elszórva szaporodik. Ha az elhervadt virágokat az ágyásokra szórjuk, következő tavasszal fiatal növények fejlődnek a kiszóródott magokból.

Virágzási idő
Májustól szeptemberig virágzik és illatozik.

Szaporítás
Magról szaporítható. Körülbelül 6 hét alatt fejlődik ki a magokból.
Március végén, április elején vessük tőzegcserépbe, vagy vetőládába. Korábban nem érdemes elvetni, mert a fényhiánytól csak megnyúlna. Közvetlenül a szabad földbe április végétől vethetjük. A palántákat május közepe után ültessük ki.





Kakastaréj (Celosia argentea)

Nem hiába kapta a növény ezt a különleges nevet, hiszen virágzata pont úgy nézz ki, mint egy kakastaréj. 60-80 cm magas egynyári növény, amelynek levelei hegyesek, és tojás alakúak, bugavirágzatuk a hajtás végén fürtben fejlődik.
Tojásdad, hegyes levelei, zöld, bordós-lila, vagy tarka színekben pompázik. Bugavirágzata, a hajtások csúcsain, fürtökben fejlődnek. A Kakastaréj virág színűk és formájuk igen változatosak. Egyes fajtáik nagyon jó vágó virágok. A magasabbra növő fajtái, ideális, virágágyi, a törpe növekedésű fajták, edényes beültetésre alkalmasak.
Ideális egynyári virágágyak beültetésre vagy a kisebb fajták a balkonládában mutat a legjobban.

Eredeti élőhelyük:
Nemzetségük Afrika és Amerika területén őshonos.

Elhelyezésük:
Napos, vagy félárnyékos helyre ültessük, jó minőségű, humuszos, tápanyagban gazdag talajba.

Öntözés:
Rendszeres öntözés és tápanyag utánpótlás szükséges.

Virágzási idő
Virágzási idejük augusztus szeptember, szinte az első kemény fagyokig folyamatosan virágzanak.

Szaporítás
A magvetés a legegyszerűbb szaporítási módja. A magokat februárban vessük el védett helyen cserépbe, vagy szaporító ládába, és májusban, ha az idő engedi, a kis palántákat ültessük ki a szabadba.





Vasfű (Verbena hybrida)

Színeiben, termetében nagyon változatos egynyári virág. Napjainkban igen kedvelt, elterjedt, virágágyi és balkon növény. A Verbéna lehet bokros, vagy futó, felhasználását, ez befolyásolja. A bokros növekedésűeket, virágágyak, vagy edények beültetésére használjuk, a futó változatokat, ámpolnák, balkonládák beültetésére javasoljuk.
Nagyméretű ernyős virágai, hosszú, szőrözött, csupasz szárakon fejlődnek, melyek igen sokszínűek lehetnek. Fűrészesen fogazott, vagy szeldelt levelei, sötétzöldek és szőrözöttek.

Eredeti élőhelyük:
Dél-Amerikában honosak.

Elhelyezésük:
Viszonylag könnyen nevelhető, napos, vagy félárnyékos helyen.

Öntözés:
Tavasztól őszig rendszeresen locsoljuk, és kéthetente egyszer tápoldatot is adjunk a vízhez.

Ápolás
A növényt a kert napos meleg részébe tegyük ahol jó vízáteresztő képességű a talaj és tápanyagban is gazdag a föld.
Felettébb tápanyagigényes, egynyári virág, mivel hihetetlen virágözönnel örvendezteti meg a gazdáját. Ehhez viszont szükséges a rendszeres tápanyag-utánpótlás.
Levéltetű és lisztharmat, néha megtámadja, vegyszeres védekezés ajánlott.

Virágzási idő
A vasfű tavasztól a fagyokig folyamatosan virágzik.

Szaporítás
A magokat február végén, március elején vethetjük fagymentes helyre cserépbe vagy ládába, majd a palántákat május közepén már kiültethetjük a kertbe vagy balkonládába az erkélyre. A palántákat 25x25 cm sor és tőtávolságra ültessük el, vagy egy balkonládába két-három tőnél többet ne ültessünk egymás mellé.

Megjegyzés
Már réges-rég használatban lévő kiváló gyógynövény, amit napjainkban is szívesen használunk.





Petúnia (Petunia hybrida)

A petúnia a legnépszerűbb és a legszebb virágok közé tartozik. Az élénk, tarka, trombita alakú virágok színei és formái elképesztő változatosságot mutatnak és a gondozása sem túl bonyolult feladat.
Ez a szép és változatos egynyári növény általában 25-30 cm magasra nő, sok változatnak csüngő hajtásai vannak, amelyek hossza akár az 1 métert is elérheti. A sokvirágú fajták virágai 5 cm körüliek, de léteznek mini (kisvirágú) és nagyvirágú hibridek is, melyek virágai akár 10 cm-esre is megnőhetnek. A virágok szirmai rendkívül vékonyak, puhák és lágyak. A petúniák többségének tölcsér alakú virágai vannak, amelyek egyenként, apró levelű virágszárakon nőnek. Színük a piros, a fehér, a kék, a lila és a sárga legváltozatosabb árnyalataiban tündököl. Léteznek még teltvirágú és rojtos szirmú hibridek is, ezeknek a virágai általában még érzékenyebbek, az erős eső és a nagyobb szél is könnyen kárt tesz bennük. A petúnia levelei sima szélűek, puhák és szőrözöttek. Alakjuk ovális, lekerekített vagy kissé kihegyesedő csúcsú.

Eredeti élőhelyük:
Dél-Amerika

Elhelyezésük:
A petúniát ültethetjük a kertbe, ahol szinte egész évben gyönyörködhetünk csodálatos virágaikban. De ültethetjük erkélyládába, cserepekbe, felakasztható virágtartókba is, amit elhelyezhetünk az erkélyen, a teraszon, az ablakpárkányon vagy akár a lakásban szobanövényeink között, színesebbé téve azokat.
Növekedése viszonylag gyors, de ne engedjük nagyon elburjánzani, rendszeresen vágjuk vissza. A petúnia kedveli a napos meleg helyeket, igényli a sok közvetlen napfényt.
Nyáron nagy zivatarok, szélviharok idején tegyük védett helyre. A petúnia nem bírja a fagyot, egyes változatok virágai hideg, csapadékos időben el is rothadhatnak.

Öntözés:
A rendszeres öntözés és tápoldatozás elengedhetetlen a növény fejlődéséhez és folyamatos virágzásához. A petúniát, ha valamilyen virágtartó edényben neveljük, akkor különösen fontos, hogy rendszeresen és bőségesen öntözzük. Nyáron nagy melegben naponta akár többször is, lehetőleg reggel és alkonyatkor. Hetente adjunk az öntözővízhez kevés tápoldatot. A petúnia jobban virágzik, ha kevés növénytápot, de viszonylag rendszeresen adunk neki.

Ápolás
A petúnia gondozása egyszerű, de ahhoz, hogy sokáig gyönyörködhessünk csodaszép virágaiban, rendszeres törődést és figyelmet igényel. Virágzását serkenthetjük, ha rendszeresen eltávolítjuk az elnyílt virágokat és az elhalt növényi részeket. Ültetéséhez használhatunk tőzegalapú kertészeti perlittel kevert virágföldet, amely jó a vízáteresztő képességgel rendelkezik, de a gyengébb talajon is megél.

Virágzási idő
Tavasztól az első fagyokig virágzik.

Szaporítás
A petúnia legegyszerűbben magról szaporítható. A magok elvetéséhez március vagy április a legmegfelelőbb időpont. A magokat vessük nedves, tőzegalapú virágföldbe, de csak vékonyan takarjuk be rostált földel és tegyük meleg helyre. Ahogy a hajtások megjelennek, tegyük minél világosabb helyre. A sűrűn kelt magoncokat ritkítsuk, a feleslegeseket szedjük ki és ültessük át. Miután 3-4 levelet is növesztettek, ültessük cserepekbe a kis növényeket, és ha az időjárás engedi, tegyük ki a szabadba őket, hogy megerősödjenek. Fagyveszély esetén északára fekete fóliával takarjuk be a növényeket.

Megjegyzés
Különböző színű petúniák kis csoportokban sűrűn egymás mellé ültetve rendkívül szép látványt nyújtanak, de kombinálhatjuk őket más nyári növényekkel is, így talán még szebb látványt érhetünk el.





Kerti begónia vagy cukorvirág (Begonia semperflorens)

A begónia vagy más néven cukorvirág pozsgás szárú és levelű bokros tövű egynyári virág, mely 25-50 cm. magas bokorrá is megnő, fajtától függően. Csillogó zöld vagy bordós levelei, szélük karéjosan fogazottak, aszimmetrikusan nőnek és lédúsak. Begónia virágai szimplák vagy teltek lehetnek és igen változatos színűek.

Eredeti élőhelyük:
Közép Amerikábából származik. A csüngő futó változatok Dél Amerika hegységeiben honosak.

Elhelyezésük:
Strapabíró igénytelen a tűző napon is szépen díszlik. Földje legyen laza humuszos tápdús, vegetációs szakaszba tápoldatozás szükséges.
A becserepezett begóniáknak mérsékelt melegre, sok fényre és friss levegőre van szükségük.

Öntözés:
Vízigényes, s mivel jó vízáteresztő talajt kíván, az átlagosnál többet kell locsolni.

Ápolás
Erős naptól és huzattól védeni kell. Napos időben ismételten öntözni kell és a vízhez hetente tápoldat adható. Május elejére tekintélyes növény fejlődik, amely már a virágzásra készül.
Párás levegőt igényel: a cserepet vegyük körül nedves tőzeggel. Újravirágoztatásához elnyílás után vágjuk vissza, és mérsékelt öntözés mellett tartsuk hűvös helyen. Rendszeres szellőztetéssel óvjuk a lisztharmattól. Tavasszal és nyáron kéthetenként tápoldatozzuk.

Virágzási idő
A tavaszi fagyoktól az őszi fagyokig díszlenek.

Szaporítás
Ezt a gumó nélküli -gyökeres- begóniát januárban szokták vetni 16C fokos környezetben. Fajtától függően 8-12 cm-es cserepekbe tűzdelve később szépen díszlik, de a kertünk földjébe kiültetve kevésbé veszélyezteti a kiszáradás.

Megjegyzés
Nagy zivataroknál virágjai sérülnek, de utána ezt gyorsan kiheverik.





Pistike vagy Nebáncsvirág (Impatiens walleriana)

Pozsgás szárú, kerekded vagy lándzsás, fogazott levelű egynyári virág. Pistike virágai szimplák vagy teltek, színük nagyon változatosak lehetnek.

Eredeti élőhelyük:
Dél-Ázsiában, Kelet-Afrikában és Új-Guinea erdeiben őshonosak.

Elhelyezésük:
Forró déli napsütéstől óvjuk lehetőleg, inkább félárnyékos helyet kedveli. Edények, balkonládák, virágágyások beültetésére kiváló egynyári virág.

Öntözés:
Földje legyen folyamatosan nedves (földnedves) és tápanyagban gazdag. Vízigénye viszonylag magas. Rendszeres öntözéssel tartsuk egyenletesen nedvesen földjét, de a túlöntözést kerüljük el!

Ápolás
Folyamatos virágzás érdekébe rendszeresen tápoldatozzuk. Párásabb levegőt kedvelő növény, ezért száraz levegőn gondoskodjunk a megfelelő páratartalom utánpótlásról.

Virágzási idő
Tavasztól őszig folyamatosan virágzik.

Szaporítás
Magról vagy szárdugványról szaporítható.

Megjegyzés
Nebáncsvirág, vízifukszia, pistike, pistikevirág elnevezéssel is illetik.





Bohócvirág vagy majomvirág (Mimulus moschatus)

Bohócvirág levelei zöldek, oválisak, száruk enyhén szőrözöttek és pozsgásak. Változatos színű virágait levél hónaljba hozza egész nyáron, cső alakú virágai szélesen kiöblösödnek. Nálunk egynyári virág.
Amint a neve is mutatja, a bohócvirág valóban az átváltozás mestere: a tátogatófélék virágai érdekesen pettyezettek és rendkívül színgazdagok. A kisvirágú fajták mellett nagyvirágúak is ismertek.
A bohócvirág a természetben is megtalálható, folyók és tavak mentén. Az utóbbi időben virágaik sokszínűsége és formagazdagsága miatt erkélyláda- és dézsanövényként is igen keresettek.

Eredeti élőhelyük:
Amerika középső részein honosak. Chile, az Egyesült Államok nyugati partvidéke az eredeti élőhelyük.

Elhelyezésük:
Szabadföldi vagy edényes beültetésre egyaránt alkalmas. Világos, félárnyékos helyeken egyaránt jól érzi magát, levegős, hűvös klímát kíván.

Öntözés:
A bohócvirág kedveli a nedves talajokat, emellett rendkívül tápanyagigényes növény. Ajánlatos márciustól augusztusig hetente trágyázni.

Ápolás
Tavasszal meg kell metszeni, mert a levelei fásak. Tegyünk durva homokot vagy kavicsot az alátétbe, hogy tartsa a vizet, és növelje a páratartalmat. Ügyeljünk rá, hogy a cserép a kavicsokon legyen ne pedig a vízben.

Virágzási idő
Tavasztól késő őszig folyamatosan virágzik.

Szaporítás
Tavasszal rizómák szétosztásával és dugványok elültetésével szaporítható. A dugványokat nedves tőzeg és perlit keverékbe a legjobb eltenni. Fedjük be az edényt egy műanyag zacskóval és kössük le, hogy a nedvesség ne szivárogjon ki. Helyezzük közvetett napfényre vagy fluoreszkáló fény alá.
Magvetéssel is szaporítjuk. Gyakran megesik, hogy a virágok aprók maradnak és színintenzitásuk nem megfelelő. A sikeres magvetést februártól áprilisig ablakpárkányon lévő szaporítóládába vagy pedig áprilisban közvetlenül melegágyba végezhetjük. A legjobb megoldás mégis a nyáron szedett dugványok házban történő átteleltetése.





Hamvaska (Senecio cineraria)

A Hamvaska, ezüstösen-szürke, hamvas, és szőrözötten molyhos lombú kétnyári növény. Első évben bokrosodik, 20-25 cm széles, 30-40 cm magasra nő. Második évben hozza, sárga, fészkes, mutatós virágait, ezüstös-szürke lombjából kiemelkedve.

Eredeti élőhelyük:
Európa mediterrán régióiban honosak.

Elhelyezésük:
Növénytársításban kiváló, parki, vagy edényes beültetésre, egyaránt alkalmas. A töveket 20*20 cm sor és tőtávolságra ültessük egymástól, mert hamar bokrosodik így idővel elnyomják egymást.

Öntözés:
Szárazságtűrő, igénytelen, de ugyanakkor dekoratív növény.

Ápolás
Napos helyre ültessük, humuszos tápanyagban dús talajt igényel.

Virágzási idő
Június-július a virágzási ideje.

Szaporítás
Kertünkbe ültethetjük magról, amelyeket már februárban elvethetünk védett helyre cserépbe vagy ládába, de májusban mára kész kifejlett palántákat is kiültethetjük a kertbe.

Megjegyzés
Mivel a színe is feltűnő nagyon szépen kombinálható más színes növényekkel, pl. piros paprikavirággal, vagy bársonyvirággal.





Kerti szegfű (Dianthus caryophyllus)

Illatos virágaiért évezredek óta termesztett szegfű faj, mely az idők folyamán számos szimbolikus jelentéssel is bírt. A kerti szegfű egy rövid életű lágyszárú évelő, melynek számtalan nemesített változata létezik, így megjelenésében igen változatos dísznövény. A nyár közepétől, magasba nyúló, gracilis szárakon nyíló virágai eredetileg élénk rózsaszínek, de a nemesítők fáradhatatlan munkájának köszönhetően mára már léteznek piros, fehér, sárga, lazacsárga, sőt zöld, teltvirágú és cirmos változatok is. Virágai vonzzák a pillangókat, s vágott virágnak is kiválóak. Fél örökzöld, fűszerű, lándzsás levélzete a változatok többsége esetén szürkés- vagy kékeszöld. Magassága fajtától függően kb. 20-80cm.

Eredeti élőhelyük:
Dél-Európa (Alpok), India, Japán

Elhelyezésük:
A kerti szegfű előnyben részesíti a védett, lehetőleg napsütötte helyeket. Sziklakerti összeállításba is jól beilleszthető növény, de kecsesen csüngő formája miatt ámpolnanövénynek is kitűnően megfelel. Ültetési közegként használjunk a szegfűhöz vályogos-homokos kerti földet, vagy balkonnövények számára kifejlesztett földkeveréket.

Öntözés:
Földjét tartsuk folyamatosan kissé nyirkosan, de óvakodjunk a túlöntözéstől, mert pangó vízben gyökérzete könnyen rothadásnak indul.
A kerti szegfű rendszeres öntözést igényel, de figyeljünk oda, és mértékletesen öntözzünk, mert a túláradó nedvességet nem viseli el. Erre már ültetéskor is gondolnunk kell, és az ültetőedény alján jó vízvezető réteget kialakítani.

Ápolás
Viszonylag könnyen tartható dísznövény, mely napos fekvést, valamint jó vízáteresztő képességű, semleges vagy lúgos kémhatású talajt igényel. Komolyabb betegsége vagy kártevője nincs, de időnként megtámadhatja a lisztharmat.
A jól szellőző helyeket szereti.

Virágzási idő
Tavasztól őszig.

Szaporítás
Magvetéssel február-márciusban. A magok 15C-on kb. 2-3 hét alatt csíráznak. Nem virágzó szárak dugványozásával is szaporíthatjuk a kora nyár folyamán. A palántákat csak a fagyok elmúltával ültessük ki.

Megjegyzés
A növény bizonyos részei mérgezőek lehetnek a háziállatokra.





Dália (Dahlia variabilis)

Gumós, lágyszárú növény. A nagyobb termetű fajták majd' két méter magasra nőnek; sokszor gyermekfej nagyságú virágaikat a felálló hajtások végén hozzák, a törpe növésű változatok virágai kisebbek, de sokszor számosabbak.
Szép virága miatt kedvelt dísznövény. Számtalan kertészeti változatát nemesítették ki, tömérdek hibridjét árusítják rendkívül változatos formájú virágokkal – a tűszirmútól a pompon formájúig, a margarétavirágútól az óriás fejűig.
Mivel hosszan virágzik, gyakran ültetik temetőkbe.

Eredeti élőhelyük:
Észak-Amerikában honosak. Európába a spanyolok hozták át Mexikóból, és Katalóniából terjedtek el szerte Európában.

Elhelyezésük:
Melegkedvelő növény, az árnyékot nem kedveli, tehát célszerű a fáktól távol, lehetőleg délre néző oldalra ültetni.

Öntözés:
Vízigényes, ezért gyakran kell locsolni - főleg kiültetés után.

Ápolás
Kimondottan tápanyagigényes: a humuszos, jó vízgazdálkodású kerti földet kedveli. Nehéz, nedves talajban kevésbé fejlődik. Két-három hetenként célszerű tápsóval locsolni.

Virágzási idő
Júniusban már virágzik, és egészen a fagyok beálltáig, november elejéig díszlik.

Szaporítás
A fagyoktól levelei megfeketednek, virágai lehullanak – ilyenkor gumójukat (a krumplit) fel kell szedni, és tavaszig vermelni kell, mert fagyérzékeny.
Néhány nemes dália fajta tövein nincsenek gumók, csak a gyökerük vastagodik meg. Ezeket télen ládában, homokban kell tárolni úgy, hogy a nyak alatt valamivel már kiálljanak a homokból. Ha nagyon száraz a homok, két ezrelékes rézgálic-oldattal kissé nyirkosítsuk meg; ez a rothadást is megelőzi.





Fukszia (Fuchsia)

Igen változatos megjelenésű, dekoratív, nálunk egynyári virágként használatos növény. A fuksziák lehetnek csüngő, vagy felfelé törő növekedésűek, de a virágok minden esetben csüngők. A fukszia nagyon szépen érvényesül akkor, ha szemmagasságban helyezzük el, vagy alulról látunk rá. A csüngő típusok különösen jól mutatnak ámpolnákban, függőkosarakban, vagy erkélyládákban. A fuksziákat nem csak cserépbe, dézsába, virágládába ültethetjük, hanem kertünk félárnyékos ágyásaiba is. Szabadföldi kiültetés esetén válogassunk a felfelé törő hajtásrendszerű fajták közül, vagy ültessünk magasított ágyásba. A törzses fukszia, vagy fukszia fácska mind dézsába, mind ágyásba ültetve különleges, elegáns dísze lehet kertünknek, balkonunknak.

Eredeti élőhelyük:
Főleg a Karibi térségben, Közép-Amerikában honosak.

Elhelyezésük:
Ideális számukra a félárnyékos fekvés. A tűző napot a legtöbb fajta nehezen viseli. Szeretik a levegős helyet, viszont nem tűrik a túlzottan kitett fekvést, mivel az erős szél ágaikat könnyen letörheti.
Csüngő változatokat ámpolnába, virágládába, függesztett edényekbe ültessük. Míg a felálló szárú, bokrosodó fajtákat, szabad földbe, vagy nagyobb vályúkba, és edényekbe ültessük. Napos, félárnyékos helyet kedvelik, jó vízáteresztésű, levegős, humuszban gazdag talajt kívánnak.

Öntözés:
Víz és tápanyagigényes növények, kedvelik a párás levegőt. A nyár folyamán gondoskodjuk a vízellátás folyamatosságáról. Ne hagyjuk kiszáradni a fuksziák földjét, ellenkező esetben a virágzás hetekig szünetelhet. Öntözéskor egyszerre nagyobb mennyiségű vizet adjunk, nedvesítsük át a teljes földlabdát. Kerüljük a pangó víz kialakulását, a fölösleges vizet mindig öntsük ki a cserépalátétből.

Ápolás
A fuksziák folyamatos virágtömegük fenntartásához sok tápanyagot igényelnek. Használjunk hosszabb hatású táprudakat, vagy tápoldatokat. Ne trágyázzunk száraz földet, kerüljük a túladagolást, kövessük a csomagolás utasításait. Csak a fő növekedési időszakban trágyázzunk, a be nem gyökeresedett dugványokat ne tápoldatozzuk.
A fuksziák elnyílott virágai terméssé fejlődnek. Ha nem akarunk magot termeszteni, vagy nem különösen szépek a termések, akkor folyamatosan távolítsuk el a az elnyílott virágokat és terméskezdeményeket, ezzel is újabb virágzásra ösztönözve növényeinket.

Virágzási idő
Magyarországon a fagyérzékeny növényeket nem tanácsos május második fele előtt véglegesen a szabadba vinni. Ha lehetőségünk van rá, kezdjük el korábban fuksziáink hajtatását. Hajtatásra egy világos, fagymentes, nem túl meleg (15 Celsius fok körüli hőmérsékletű) és párás helység ideális. Ilyen lehet az üvegház, fóliasátor, világos lépcsőház, üvegezett erkély. Ha ilyen nem áll rendelkezésünkre, akkor a hajtatást májusban kezdhetjük, ekkor azonban a fuksziák később borulnak virágba.

Szaporítás
A fuksziák szaporíthatók magvetéssel, de az eljárás nehézkes és a magoncok nem feltétlenül öröklik őseik tulajdonságait. A magvetést leginkább csak termesztők és új fajták létrehozói alkalmazzák.
A fuksziák szaporításának legegyszerűbb módja a zöld dugványozás. A növekedési időszak bármely időpontja megfelelő, de lehetőleg ne a legnagyobb nyári forróságban végezzük. A dugványokat védett, párás helyen neveljük.





Angol muskátli (Pelargonium grandiflorum)

Az angol muskátli hazánkban talán nem olyan népszerű, mint a többi fajta, pedig meseszép sokszor cirmos virágai több figyelmet érdemelnének.
Kissé érzékenyebb, mint a hagyományos muskátli fajták, mégis érdemes eme pompás nagyobb bokorrá növő sok mutatós nagy virágot hozó muskátlit ültetni. Levele és virágai is eltérnek a hagyományos muskátliétól. Az angol muskátli virágai nagyok változatos színűek és mintázatúak, levelei, levélnyelük kissé molyhosak, szélük cikkcakkosak és sötétzöld színűek.

Eredeti élőhelyük:
A muskátli fajok Dél-Afrikából származnak, onnan kerültek át Európába közel 400 éve.

Elhelyezésük:
Félárnyékos helyen érzi jó magát, laza tápanyagban gazdag talajban. Több árnyékot és szélvédettebb helyet igényel a társainál.
Szűrt fényű, árnyékosabb balkonok kora nyári virágdíszének egyik fontos eleme lehet ez a valóban nagyon szép dísznövény, amiből mindenképpen érdemes néhány tövet vásárolni.

Öntözés:
Bőségesen kell öntözni, de arra figyeljünk, hogy ne álljon alatta a víz.

Ápolás
Félárnyékos, szélvédett helyet igényel, mivel az eső és a tűző napsütés megviselheti. Ha gondosan leszedjük róla az elnyílt virágokat, akkor rendszerint egy gyengébb utóvirágzásra még számíthatunk. Fagyérzékeny növény, télen világos hűvös helyen kell teleltetni, és ilyenkor kevesebb öntözéssel is beéri.

Virágzási idő
Teljes virágzásában csak nyár közepén gyönyörködhetünk, ám utána egész nyáron hozza szebbnél szebb virágait a fagyokig.

Szaporítás
Dugványozással.





Muskátli (Pelargonium zonale)

A muskátlik e fajtáját, amely hazánkban is régóta töretlen népszerűségnek örvend, kerti vagy álló muskátlinak is nevezik, mivel húsos, enyhén mirigyszőrös szára egyenesen nő. Levelei erősek, kerekded alakúak, sok esetben jellegzetes sötét sávos mintával, illóolaj tartalommal. Nagy virággömbbé formálódó ernyős virágzatuk színe lehet élénkpiros, rózsaszín vagy fehér is. Szinte bárhol jól érzi magát, s jól bírja a nyári forróságot is. Fehérre meszelt falusi parasztházak tornácain, régi fadézsákba ültetve rusztikus hangulatot ad, ugyanakkor szabálytalanabb habitusú

Eredeti élőhelyük:
A közönséges muskátli őshazája Dél-Afrika, ahol felfelé törekvő félfás bokrai csoportosan vadon nőnek a szubtropikus éghajlaton, és akár a három métert is elérhetik. Az 1600-as években a muskátli eljutott Európába is, s nemesített változatai azóta is elmaradhatatlan szereplői a napos virágágyásoknak és balkonládáknak.

Elhelyezésük:
A muskátli nagyon fényigényes, a déli fekvésű helyeken a tűző napot is jól viseli.
Északi fekvésű erkélyeken vagy erős árnyékban a virágzás jelentősen csökken, vagy el is maradhat. Szobában egyáltalán nem tartható: a levele sárgul, majd a növény felkopaszodik.

Öntözés:
A muskátli nem kedveli a túl sok vizet. Rendszeresen öntözzük, de a cserépalátétben ne álljon folyamatosan a víz, mert ettől megfulladnak, elpusztulnak a gyökerek. Amennyiben a túlöntözés párás, esős idővel párosul, a levelek fonákján először kis dudorok, majd idővel barna pöttyök képződnek. A jelenség neve vízkórság (ödéma), és a felesleges víz óriássejtekbe való elraktározása okozza. Később, amikor a növénynek szüksége van rá, felhasználja ezt a vizet, a foltok beszáradnak (parásodás). Ezt elkerülhetjük, ha egyenletes a növény vízellátása. Ritka eset, hogy a túl kevés víz okoz gondot, ez csak az elhanyagolt növények esetén jelentkezik. Ápolás
Bár a muskátli nem kényes és - különösen a futómuskátli - sok tápanyagot kedvel, a túl sok tápoldat a gyökereket megégeti, a tő pusztulásához vezethet. Fiatal, frissen beültetett töveket ne tápozzunk legalább két hétig, amíg a gyökerei átszövik a cserepet.

Ha a hajtások és levelek hirtelen lankadni kezdenek, színük az élénkzöldből tompává, mattá válik, vegyük ki a tövet az edényből, rázzuk ki a földet a gyökerek közül, vágjuk le az elhalt gyökereket, és ültessük a növényt friss földbe. Két-három napig tegyük közvetlen napsütéstől védett helyre és ne öntözzük.

Virágzási idő
Folyamatos egész nyáron.

Szaporítás
A nyár vége felé dugványozással érdemes szaporítani.

Megjegyzés
Egyes helyeken a muskátlit, fűszernövény és gyógynövényként is használják.





Lepkeorchidea (Orchidea phalaenopsis)

A lepkeorchideák a legnépszerűbb, kereskedelmi forgalomban a leggyakrabban kapható, lakásban kiválóan tartható orchideák közé tartoznak. Ha sikerül minimális igényeiket kielégíteni, évekig gyönyörködhetünk bőséges virágzásukban.

Eredeti élőhelyük:
Dél-kelet Ázsia trópusi esőerdei.

Elhelyezésük:
Jól érzik magukat keleti, vagy nyugati ablakpárkányon, vagy ablak közeli virágállványon, ahol bőségesen éri őket a fény, de nem a tűző nap. Az üvegen áttűző naptól óvjuk a növényt, mert a levelei könnyen megégnek.

Öntözés:
A legtöbb Phalaenopsis a túlöntözés következtében pusztul el. A gyökerek nem szeretik az állandóan vizes környezetet, mert könnyen elrothadnak, szükségük van a levegőre. Az öntözéssel legyünk óvatosak, télen hetente egyszer, nyáron két-három naponta öntözzük őket, a cserépalátétben soha ne álljon a víz. A következő öntözésre mindig akkor kerüljön sor, amikor az ültetőközeg felszíne már száraz. Öntözéshez lehetőleg lágy vizet használjunk.

Tápozás:
Tavasztól őszig hetente tápozzuk orchideák számára készült folyékony tápoldattal, amit a tájékoztatón olvasható töménység duplájára hígítunk (enyhe tápoldat). Télen három-négy hetente tápozzuk őket.

Levegő páratartalma:
A Phalaenopsisok szeretik a párás környezetet, a meleg, száraz szobalevegőn nem érzik jól magukat. Jó megoldás lehet, ha a növény alá egy agyag gyolyócskákkal tötött tálcát teszünk, amit félig megtöltünk vízzel. A cserép alja ne érjen a vízbe! Ha különböző szobanövényekkel vesszük körül orchideánkat, és a leveleiket naponta spricceljük, akkor kellemes mikroklíma alakulhat ki körülötte.





Mikulásvirág (Mikulásvirág)

A mikulásvirág napjainkban a karácsony egyik szimbolikus szobanövénye. A '60-as évek elején még olyan magas növésű cserjeként ismerték, amelyet lakásban nehéz levelei és virágai megtartására késztetni. Mai nemesített fajtái viszont már bokrosabb növésűek, dekoratívabbak és ellenállóbbak, ráadásul a modern vegyszerekkel kisebb termetűvé alakíthatóak.

Eredeti élőhelyük:
Közép-Amerika.

Elhelyezésük:
Sok figyelemmel és ápolással következő télen ismét kivirágozhat. Ősszel a világos, de hűvös helyet kedveli. Télen a meleg, fűtött lakásban a növény gyorsan kiszárad, öntözése lehetőleg mész mentes lágy vízzel történjen. Február elején a növény elkezdi lehullatni a leveleit, ilyenkor vissza kell vágni a felére, csökkenteni a locsolást, tápoldatozást, a növényt pihentetni kell. Nyáron az árnyékos helyet kedveli, ekkor kell újra öntözni és tápoldatozni. Első hajtásait ismét vissza kell vágni a felére.

Öntözés:
Átlagos, nyáron kicsit bővebb öntözést igényel. Csak akkor kell locsolni, mikor földje már kezd kissé kiszikkadni. Várjuk meg, amíg a talaj felső 1/3-a kiszárad.Nem kell aggódni a száraz földje miatt, mert a kutyatejfélék családjába tartozó növényünk elegendő vizet képes raktározni önmagában. Ne feledjük a túlöntözés sokkal károsabb számára, mint a "szomjazás". A legmegfelelőbb a lágy esővíz, vagy hólé.De ha nem áll rendelkezésünkre, akkor megteszi a szénsavmentes, vagy enyhén szénsavas ásványvíz is.
A vízben jelenlévő Szén-dioxid elősegíti a növény fejlődését,de csak kis mennyiségben!

Levegő páratartalma:
Szereti a magas páratartalmat, hetente egyszer tápoldatos vízzel érdemes meglocsolni.





Begónia (Begonia elatior)

A szobai nevelésre szánt begóniafajták virágai csaknem egész évben nyílnak, és sokáig szépek. A begóniák között van egy törpe fajta is, amely fele akkora, mint a begónia elatior. Apró, kecses virágai csaknem mindig egyszerűek. A legkülönfélébb színárnyalatokban kapható mini begóniák az ablakpárkány elragadó díszei.

Eredeti élőhelyük:
Az angol származású J. Veitch volt az, aki 1883-ban elsőként keresztezte a dél-amerikai gumós begóniákat a Kelet -Afrikából származó Begonia socotranával.

Elhelyezésük:
Sok fényt igényelnek, de a közvetlen napsütést nem viselik el. 21 C fölött a bimbók lehullhatnak. Télen a hőmérséklet ne emelkedjen 15-18 C fölé. Rendszeres szellőztetéssel óvjuk a lisztharmattól.

Öntözés:
A földet tavasztól őszig tartsuk nedvesen; két öntözés között hagyjuk kicsit kiszáradni. Alulról locsoljuk, hogy a száraknál ne képződjön penész. Télen keveset locsoljuk. A föld legyen mindig nedves, de soha ne vizes. Lágy, szobahőmérsékletű vizet használjunk, mert a begónia nem tűri a meszet. A növekedés időszakában hetente egyszer trágyázzuk.
A begónia gondozása egyszerű, ha elegendő friss levegőt biztosítunk számára.

Levegő páratartalma:
A növény magas páratartalmú levegőt igényel, máskülönben a bimbók lehullnak; állítsuk a cserepet durva homokkal felszórt tálcára, s tartsuk nedvesen.





Korallvirág (Kalanchoë blossfeldiana)

A szobai nevelésre szánt begóniafajták virágai csaknem egész évben nyílnak, és sokáig szépek. A begóniák között van egy törpe fajta is, amely fele akkora, mint a begónia elatior. Apró, kecses virágai csaknem mindig egyszerűek. A legkülönfélébb színárnyalatokban kapható mini begóniák az ablakpárkány elragadó díszei.

Eredeti élőhelyük:
Madagaszkár hegyvidékén honos.

Elhelyezésük:
A sok fényt szereti, és jól viseli a napsütést is. Elhelyezhető déli ablakba, ablakpárkányra. Szoktatással kertben is tartható. Legjobb számára a száraz levegő és a 18-20 C fok. Télen a 10-12 C fokot kedveli. A hideget nem tűri, hamar megfázik. Ilyenkor leveleit is elveszti.

Öntözés:
Vízigénye kicsi, ezért egész évben mérsékelten öntözzük. A túlzott öntözéstől a levelek rothadásnak indulnak. Vízhiány esetén viszont elhervadnak, a növény elgyengül. A virág növekedése, illetve a virágképződés idején hetente tápoldatozzuk!

Levegő páratartalma:
A száraz levegőt jól bírja, a levelek permetezése sem szükséges.





Karácsonyi kaktusz (Zygocactus trucatus)

Mivel meglehetősen igénytelen növény, sokféle hibás kezelést is képes elviselni. Magyar nevét azért kapta, mert megfelelő körülmények között tartva karácsony táján virágzik. Ha ezt akarjuk, július-augusztusban kevés vizet és tápanyagot adjunk neki. Ezalatt az új levelek beérnek, és végükben virágkezdemények alakulnak ki. Imitálni tudjuk a természetes élőhelyét, ha nyáron lombos fa ágai közé akasztjuk a cserepet.

Eredeti élőhelyük:
Brazíliából származnak, ahol a trópusi, vagy szubtrópusi őserdők fáin élnek. Gyökereikkel a az ágak elágazásaiban és a fakéreg repedéseiben összegyűlő – sokszor igen kevés – szerves anyagból táplálkoznak.

Elhelyezésük:
Lakásban tartva ezek a kaktuszok nem szeretik a túl száraz levegőt, a nagy hőingadozást és a változó környezetet. Nem kedvelik a tűző napot. Télen nem túlfűtött, de nem is fűtetlen helyen, fényhez közel, kissé párás helyen érzik jól magukat.
A fejlődő növényt ne forgassuk; legjobb ennek érdekében a cserepet megjelölni. Virágzás után a növény elveszti fényét, ami a kb. két hónapig tartó nyugalmi időszak elejét jelzi.

Öntözés:
Ősztől, kb. 15 °C-os hőmérsékleten csak mérsékelten öntözzük, de a bimbók megjelenéséig rendszeresen párásítsuk. Virágzás alatt bővebben öntözzük és tápoldatozzuk. Arra kell csak figyelnünk, hogy 22 °C fölé ne menjen a hőmérséklet, mert melegben a virágzás kb. két hétre rövidülhet.

Levegő páratartalma:
A bimbók megjelenéséig rendszeresen párásítsuk, mert kissé párás helyen érzik jól magukat.





Ciklámen (Cyclamen persicum)

Szép és illatos virágaikért gyakran tartják szobanövényként.

Eredeti élőhelyük:
A mai változatos színű, kecses formájú, nagy virágú ciklámeneket a Kisázsiában és Görögországban vadon élő őseiből tenyésztették ki.

Elhelyezésük:
Rendkívül érzékenyek a lakásba kerülve, mert a környezetváltozást megsínylik. Kertészetek világos, 12-14 C fok körüli szellős, de ugyanakkor párás házaiból kerül a ciklámen a mi száraz levegőnkbe, virágállványainkra, asztalainkra. Ha azt akarjuk, hogy minél kevésbé érezze meg a környezetváltozást, hűvös és világos helyre tegyük.

Öntözés:
Öntözésével is vigyázzunk. A túlzott öntözés következtében a levelek és bimbók rothadnak, ha kevés vizet kap a növény, mind a virág, mind a levél lekókad. Tehát a cserép földje sohase legyen száraz, de a víz ne álljon alatta.
Helyes, ha a cserép szélénél öntözzük, hogy a gumó felső részéből fejlődő bimbókat, levélnyeleket ne érje a víz, mert ez a bimbók nyálkásodását vonja maga után.
A ciklámen nem tűri a lúgos, meszes vizet, ezért ahol túl kemény a víz, ne kísérletezzünk virágoztatásával, mert munkánk eredménytelen lesz.

Levegő páratartalma:
A túlöntözés és a nagy páratartalmú levegő következtében a leveleken vízzel telt óriássejtek keletkezhetnek, melyek később megszáradva jellegzetes levélparásodást okoznak. Magas páratartalom esetén szellőztessünk, a növényeket pedig ne öntözzük túl.





Vissza»



Benzinkút, ahol a szolgáltatást igénybe veheti

Vissza»

Címlap
Hírek
Az AVIA-ról
Töltõállomások
Ipar
Csatlakozás
Partnerek
Sajtó
Nagykereskedelem
Kapcsolat
Termékek
Üzemanyagok
Kenõanyagok
Adalékok
Autóápolási cikkek
Szolgáltatások
Autópálya matricák
Üzemanyag kalkulátor
Szendvicsek
Dohánytermékek
Üzleti partnerek
Taxiskártya
Cégtörténet
Terméklapok
Biztonsági adatlapok